Egy 2012-ben alapított, zongoragyártással foglalkozó apró nógrádi cég, a Zengafons Kft. kapott tavaly egy 217 millió forintos támogatást az államtól az Új Széchenyi Terv keretében. A „Magyar Zongora” nevű pályázat célja

„egy olyan hangszer kifejlesztése, amely világra szóló újdonság a hangszeriparban”,

és egyben „újraéleszti a magyar hangszergyártást”. Pontosabban egyelőre verifikálja a kutatási konzorcium az elképzeléseket a gyártásba helyezés előtt.

A kis nógrádi cég vállalkozó kedvű tulajdonosai nagyon szerencsés emberek, nem kellett a saját pénzüket kockáztatniuk: az ÚSZT pályázat önrésze 60 millió forint volt, de ezt megkapták a Magyar Nemzeti Banktól, támogatásként. Az erről szóló szerződés nyilvánosságra került az Átlátszó közérdekű adatigénylései nyomán (meg lehet találni a többi szerződést is, amelyet az MNB a sokat vitatott társadalmi felelősségvállalási programja keretében kiosztott, bár azóta feltehetően voltak, és lesznek is új szerződések, mivel a jegybank nagyon belejött a pénzköltésbe, és a saját nyereségét nem tekinti közpénznek). A projekben a cég honlapja szerint a Szerencsejáték Zrt. is részt vesz.

Hogy mi lehet ez a szuperzongora, nem tudni pontosan. A Zengafons honlapján nincs erre vonatkozó információ. Körbeérdeklődtem néhány hangszerboltban és zongorakészítőnél is, de a cégről és a nagy reményű billentyűs hangszerről senki nem hallott még. A Szabadalmi Közlönyben mindenesetre van négy kép, ami sejteti, miről is van szó:

A mintaoltalom szerint a hangszer feltalálója Üveges Péter, a szellemi tulajdonjog pedig a Zengafonsnál van. Még 2012 őszén jelentették be a formatervezési mintaoltalmat. A zongora gyártása mindenesetre még nem indult meg, most még csak egy prototípus van belőle.

A cégről egyébként sem tudni olyan sokat. A cégpapírok szerint biztos, hogy bevételük nem volt 2012-ben, tavaly pedig 194 ezer forint volt, ami nem is meglepő, ha gyakorlatilag nincs érdemi tevékenység. 67,7 millió forintot viszont kifizettek tavaly bérként (és egyéb személyi jellegű ráfordításként), ami ahhoz képest elég sok, hogy 2013 közepéig csak 3 alkalmazottja volt a cégnek, és azután is csak 8 főig ment föl a létszám. Az átlagos alkalmazotti létszám 5,8 volt, tehát mindenkire jutott havi bruttó egymillió forint, ami elég jó fizetésnek tűnik egy nógrádi zongoramanufaktúrában.

Amit bérre fizett a cég tavaly, az csak egy kicsivel több, mint az a 63 millió forint, amit abban az évben támogatásként elszámoltak. (A készülő csodazongorára viszont anyagban nem költhettek olyan sokat, mivel tavaly az anyagi raáfordítás mindössze 5,7 millió forint volt.)

A Zengafons telephelye ebben a csendes utcában van a Nógrád megyei Szendehelyen:

És van még két érdekes dolog.

Az egyik az, hogy az ügyvezető szeptember óta egy nemrég leköszönt NGM-államtitkár, Komoróczki István, aki valamivel több mint fél évig vezette a tervkoordinációért felelős államtitkárságot (ő volt egyébként tavaly a legjobban kereső kormánytag). És szintén szeptember óta tulajdonos az egykori jegybankelnök, Járai Zsigmond felesége, Kiss Marianna.

Járai és Komoróczki is régi ismerősök lehetnek, hiszen mindketten a CIG Pannónia biztosító alapítói között vannak.

Van tehát egy volt MNB-elnök, aki családtagján és üzlettársán keresztül is kapcsolódik egy egyelőre termék nélküli találmánycéghez. És van egy negyedmilliárd forintos támogatás, aminek a negyedét az MNB adta vissza nem térítendő támogatásként.

Komoróczki István kérdésünkre elismerte, hogy „időként konzultálnak” Járaival, méghozzá azért, mert a cég főtulajdonosát, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművészt régi barátság fűzi a jegybank korábbi elnökéhez. Megerősítette, hogy a zongorának elkészült a prototípusa, a gyártás előkészületein dolgoznak, és a következő napokban el is számolnak a támogatásról.

Elmondta azt is a Zengafons ügyvezetője, hogy a Szerencsejáték Zrt.-vel egy reklámszerződést kötöttek idén októberben, ám ennek részletei nem publikusak.

Az MNB egyelőre nem válaszolt a céggel kapcsolatban feltett kérdésekre.

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után néhány órával megkaptuk az MNB az válaszait. A jegybank szerint a Zengafons pénzelése az MNB nemzeti kultúra támogatása iránti elkötelezettségéből következik. A jegybank ugyanis, mint nemzeti intézmény, a közjót szolgálja, és támogatja az értékek teremtődését, áll a válaszban.

Az MNB egyébként "minden támogatás nyújtása előtt minden kétséget kizáróan meggyőződik a támogatási kérelem megalapozottságáról, valamint a támogatást nyújtó szervezet hitelességéről." A Járai Zsigmond szerepével kapcsolatos kérdésre nem adott az MNB egyértelmű választ.

Szó esik a jegybank válaszában arról is, hogy mi a legfőbb cél:

A legfőbb cél az, hogy egy zongora minden környezetben, függetlenül a hőmérséklettől, páratartalomtól és egyéb környezeti hatásoktól azonos szinten és módon, a legkiválóbban szóljon.